Maria Montessori nevelési koncepciója

Montessori pedagógiáját jellemzi az egész emberiséget átható szeretet, egymás megértése, elfogadása, megbecsülése. Maria Montessori első intézménye 90 éve nyílt meg Casa dei Bambini néven Rómában. Három-négy éves belül elterjedt Nyugat-Európában és röviddel utána az Egyesült Államokban. Néhány évtized múltán valamennyi kontinensen meghonosodott. A diktatúrákban mindenütt üldözték, de mindig szívesen fogadták azokban az országokban, ahol az emberi értékeket, a humanizmust, a demokráciát, a gyermekek megbecsülését és a békére törekvést fontosnak tartották.

Montessori pedagógiai rendszere rövid visszaeső szakasz után a 80-as évek óta reneszánszát éli szerte a világon. Ez azzal magyarázható, hogy korunkban a tudományok gyors fejlődése miatt nem tudás mennyiségére kell a nevelésnek törekednie, hanem a személyiség formálására, a képességek fejlesztésére, mert ez alapozza meg a konvertibilis tudást.

Maria Montessori pedagógiájának legjellemzőbb gondolata:

„Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!”

A Montessori pedagógia alapja a gyermekbe vetett bizalom. A gyermekben megvan a cselekvésnek és a világ megismerésének a vágya. Meggyőződése, hogy a gyermek saját tevékenysége, saját tapasztalatai által tanul. A gyermekek a gyakorlatban sajátítják el az együttélés, az egészséges életmód, a környezet védelmének szabályait, a jó szokásokat, a rend szeretetét. Fontos a gyermek függetlenségének biztosítása. Legfontosabb feladat az érzelmi nevelés, elsősorban a szeretet.

Minden egyes gyermeknek éreznie kell, hogy a pedagógus ott van a háttérben, bármikor hozzáfordulhat segítségért, megvédi játékának, foglalkozásának nyugalmát.

A gyerekek megszokják, hogy ne zavarják egymást, segítsenek társaiknak. Megtanulják a problémák békés megoldását, egymás másságának megértését, értékeinek megbecsülését, esetleges gyengeségeik elfogadását, elnézését.

A pedagógus minden egyes gyermek teljesítményét saját előző teljesítményéhez méri és értékeli. Nem az eredmény a fontos, hanem az igyekezet, a tevékenység. Így a gyermekeknek nem lesz kudarcélményeik.

Montessori megfogalmazásában a szeretet a kreativitás forrása. Az önállóan elvégzett munkálatok, tevékenységek fejlesztik önállóságukat, feladat- és kötelességtudatukat, kitartásukat, állhatatosságukat. A tudás forrása a gyermek tevékenysége során szerzett tapasztalat.

Játék közben, játék által is tanulnak, dolgoznak, problémákat oldanak meg, magatartásformákat, felnőtt szerepeket gyakorolnak, megtanulnak irányítani, egymáshoz alkalmazkodni, fejlődik beszédképességük, figyelmük, emlékezetük, képzeletük. Valójában a kisgyermekek életében a játék, a munka és a tanulás nem egymástól különálló folyamatok vagy tevékenységek. A játék által is tanulnak,  munka közben is játszanak, sőt a munkát és a tanulást is sokszor játékként élik meg.