A Mikulás kis segédje múlt héten megérkezett hozzánk az északi sarkról és egèsz hètre beköltözött óvodánkba.
A Manó napközben megfigyelte a gyermekeket, mennyire is viselkedtek jól, hogy be tudjon számolni róla a kedves Télapónak.

A reggel oviba érkező gyermekek viszont azt tapasztalták, hogy a Manó más és más helyeken bukkant fel és folyton valami csínytevésen kapták őt.

Összecserélte a cipőket, szétdobálta a cukros papírt, összefirkálta a tükröt, cukorral szerette volna megetetni a kis teknőst, kinyomta a fogkrémet, eldugta a gyermekek jeleit az öltözőszekrényekről, csillámport szórt szét a folyosón, és még sok más huncutságot csinàlt.
A gyermekek közösen derítették fel a rendetlenkedő gézengúzt, és beszélték meg, hogyan is lehetne neki jó példát mutatni.
Pénteken a manó egy levélben búcsúzott el tőlünk, és visszaindult az északi sarkra a Mikuláshoz.

A hétfő reggel, nagy izgalommal készült minden kisgyermek az oviba.

Piros felső, karácsonyi mintás pulcsik, éééés… kíváncsi várakozás, készülődés.

És a kérdés, mely számtalanszor elhangzott: – Mikor jön  a Mikulás ?
Aztán az egyik pillanatban… találkoztam a folyosón a Mikulással, és a Krampusz-lánnyal.
Üdvözöltem őket, és készítettünk egy fotót az ovi karácsonyfájával.

Sorra jártuk a csoportokat, a gyermekek nagy örömmel énekekkel, verssel fogadták a messzi földről érkezett látogatókat.

A Nagyszakállú minden gyermeket megajándékozott, puttonyából előkerültek a csomagok.
És az óvón-, és dajka-néniket is ajándékkal örvendeztette meg Szent Miklós képviselője.

De a szöveg helyett, meséljenek most a képek.
Támogatónknak köszönet az önzetlen felajánlásért.

Foto: Birofoto