35 éves az óvodánk.

Az óvoda fennállásának 35. évfordulóját ünnepelte a Soltvadkerti Evangélikus Egyházközség. Az ünnepi hálaadásra megtellt az evangélikus templom.
Az igehirdetés szolgálatát Kondor Péter püspök végezte, aki Isten áldását kérte az óvodára, a gyermekekre és a közösségre.
Az óvoda alapításáról a kezdetekről Köhlerné Schiszler Ágnes óvodaalapító óvónő emlékezett meg.
„A Soltvadkerti Evangélikus Óvoda , a mi óvodánk egyidős a magyar történelmi fordulatot jelentő rendszerváltozással. Az 1990-es év meghozta azt a változást, hogy az elállamosított egyházi ingatlanok ismét az eredeti tulajdonosok, a történelmi egyházak kezelésébe kerüljenek.
Káposzta Lajos esperes úr a gyülekezet akkori lelkésze nagylelkű támogatást kapott presbitériumától, lelkes biztatást a leendő szülőktől , hogy Soltvadkerten evangélikus óvoda nyíljék.
1990 tavaszán még iskolai gyakorló műhely állt ezen a helyen, őszre pedig már a teljesen felújított épületben 2 csoporttal, német nyelvi oktatással működött az evangélikus óvoda Soltvadkerten. Az eredmények eléréséhez közös összefogásra volt szükség, amiben a németországi gyülekezetek is segítségünkre voltak.
Dr. Harmati Béla püspök úr Káposzta Lajos esperessel együtt, ünnepélyes keretek között, hálaadó istentiszteleten szentelték fel, és indították útjára az óvodát.
Ezen az alkalmon részt vett dr. Alexander Arnot, az akkori magyarországi német nagykövet is.
Az évnyitó , évzáró ünnepségeket a templomba, valamint a gyülekezeti házban tartottuk. A mindennapi imádságok, istentiszteleteken való részvétel eredményeként, a hitélet mindennapi velejárója lett a gondolkodásnak, viselkedésnek.
Az otthonokban olykor szerepcsere történt az óvodás gyermek kulcsolta össze a családtagok kezét közös imára és éneklésre, összekovácsolva a családot.
Szerencsés vagyok, hogy részese lehettem egy új, konzervatív értékeket őrző és közvetítő intézmény születésének. Ezt a páratlan lehetőséget szívből köszönöm meg Káposzta Lajos esperes Úrnak és a velem együtt kezdő óvodapedagógusnak Frittman Istvánné Lajkó Mártának, valamint köszönet illeti meg a kezdeteknél segítő dajka nénit,Ivanyos lászlóné Sárikát,aki édesanyjával, Weppertné Sárika nénivel együtt vállalta az 56 kisgyermek gondozási feladatait.
Németországból is érkezett anyanyelvi segítőnk, Linda Schumacher személyében, aki egy tanévet töltött közöttünk, és nemcsak a nyelvtanulást segítette, hanem a német pedagógia módszereket is átadta nekünk.
Kezdetben mindössze két csoport volt, de a jelentkezések aránya az óvoda bővítését sürgette. Így 1994-ben megnyílt a harmadik csoport, majd 1 év múlva a mini csoport is helyet kapott az óvoda falain belül.
Óvodánk színvonalas működése sok család érdeklődését felkeltette, így az óvodai közösség igényévé vált, egy új, a kor szellemének megfelelő intézmény megépítése, hogy minden jelentkező kisgyermek helyt kaphasson egy kibővült,korszerű óvodában. „
Péczka Ferenc korábbi gyülekezeti felügyelő az új óvoda építése körüli körülményekről és időkről emlékezett meg beszédében, melyet egy fotókból összeállított vetítés kísért.
” Hálás vagyok, hogy ebben az időszakban felügyelőként tudtam közreműködni és örülök, hogy lelkes segítőtársakkal tudtam a feladatokat megosztani. Itt elsősorban a gyülekezet lelkészére, Homoki Pálra gondolok, illetve Májer Ferenc, Font Sándor és Galántai Károly vezetőségi társaimra, valamint az Óvoda részéről Lakatosné Hachbold Éva óvodavezetőre és Rávai Mónika könyvelőre, aki a pályázati dokumentációban és menedzselésben vállalt nagy szerepet.
De hogyan is kezdődött?
Az igény és a szükség már a 90-es évek végétől, ahogyan hallottuk Ági beszámolójából.
Azóta kerestük a pénzügyi forrásokat és közben többféle terv változat is elkészült az óvoda épületére, de forráshiány miatt ezek mind kudarcba fulladtak.
Ahogy az idő telt, sok minden változott:
– szakhatósági előírások szigorodása
– katasztrófavédelem
– anyagárak és vállalási díjak növekedése
A korábbi számokat és a korábbi terveket az idő felülírta és jóval nagyobb számokkal kellett terveznünk.
Több váratlan fordulat, akadály került elénk, ami elsőre megoldhatatlannak tűnt és ezekből szeretnék kiemelni három fontos történést, ami az óvodaépítésben meghatározó volt.
Pályázat nyílt óvoda építésre 120 millió támogatási összeggel, amin elindultunk 2012-ben, bár ez azokra a településekre volt kiírva, ahol nem volt elegendő óvodai férőhely. A mi településünkön viszont nem volt óvodai férőhely hiány és hiába magyaráztuk az óvoda rossz állapotát és hogy az ÁNTSZ csak feltételesen, egy évre ad működési engedélyt, a pályázatunk megrekedt. Ez volt az első akadály. Itt Font Sándor országgyűlési képviselő közreműködésének köszönhetjük, hogy a pályázatunk újra befogadásra került és végül a támogatást elnyertük.
2012. június 1. Takarékszövetkezet csődje, ami elvitte a gyülekezet pénzügyi megtakarítását. Pedig akkor presbiterünk volt Haskó Béla a Szövetkezet elnöke, de ez nem segített rajtunk. Ez volt a második akadály. És hogyan tovább? Ebben a kétségbeejtő helyzetben Dr. Kerényi János országgyűlési képviselő közbenjárásának köszönhetjük, hogy kormányzati céltámogatást kaptunk 61 millió forint értékben, hogy az elveszett pénzünket visszakaphassuk. Ez egyben egy újabb kihívást jelentett, mert a támogatást óvodaépítési célra adták és az erről szóló számlák benyújtásával lehetett elszámolni a következő év végéig. Filmnyelven mondhatnám, hogy lehetetlen küldetésnek tűnt akkor ezt megvalósítani, hiszen 2012 nyarán a pályázatunk még nagyon az elején volt és nem tudhattuk, hogy el fogják utasítani majd végül 2013 júniusban kapjuk meg a támogatási szerződést.
De nemcsak ennek a pénznek a felhasználása szorított minket, hanem annak a 26 millió forintnak is, amit már több évvel ezelőtt hagytak jóvá óvodaépítésre ugyancsak Font Sándor közbenjárásával, és évenként húztuk-halasztottuk az elszámolási határidőt reménykedve, hogy előbb-utóbb belevághatunk. Annál is inkább, mert időközben az Evangélikus Egyház is jóváhagyta kérelmünket és 40 millió támogatást hagyott jóvá az óvodaépítésre sikeres pályázat esetén.
Közben gőzerővel készült a kiviteli tervezés milliónyi egyeztetéssel az óvoda, a pályázatíró, a szakhatóságok között. Nemcsak az idő szűke miatt, hanem nekünk is mielőbb tudni kellett, hogy mennyiből lehet ezt megvalósítani. Az aggodalmunk nem volt alaptalan, mert a tervező által felkért kivitelező által beárazott költségvetés összege közelítette a 400 millió forintot. Na ez volt a 3. olyan eset, amikor hát kimondom őszintén: berezeltünk! Esperes úrral, vezetőségi társaimmal kétségbeesve dugtuk össze a fejünket, mert ez a rendelkezésre álló 270 millióhoz képest nagyságrendekkel több és úgy tűnt, hogy veszendőbe megy az összes eddigi fáradozásunk.
Mert a közbeszerzésnek szigorú szabályai vannak és rendelkezésre álló pénzügyi forrásnak fedeznie kell a benyújtott árazott költségvetést. Ekkor Fiedler Béla presbiter testvérünk, építési vállalkozó jött a segítségünkre, aki az árazatlan költségvetést átnézve bátorított minket, hogy esélyünk van az óvodát megépíteni a rendelkezésre álló forrásokból. Így már bátrabban vágtunk bele a közbeszerzésbe, amit Béla nyert meg a legkedvezőbb ajánlatával és ami a legfontosabb, belefért a pénzügyi keretünkbe.
Így állt össze végül az összes feltétel az Óvoda megépítéséhez és ezt követően került sor az Alapkőletételre 2013 december 1-én, majd 2014 október 31-én a reformáció napján az óvoda átadásra került. „
Az ünnepi alkalom keretében fogadták be és áldották meg az új óvodásokat, akik szüleikkel együtt léptek az oltár elé, ahol Kondor Péter áldásban részesítette őket. Emléklapot és egy jelükkel ellátott fa nyakbavalót kaptak ajándékba, majd a jelen lévő közel nyolcvan középső- és nagycsoportos óvodás verssel és énekkel köszöntötte új társait, kifejezve, hogy szeretettel fogadják őket közösségükbe. Megrendítően szépen szólt a nagyszámú gyermeksereg éneke – fennállása során az egyik legnagyobb létszámmal, száztizenöt kisgyermekkel és több új dolgozóval kezdheti meg óvodánk a tanévet.
Az istentisztelet után közös ebéddel zárult az ünnepi alkalom.
Foto: Birofoto – Unimarket Trade Kft.