Tervezett programok

  Sikereink március elején

Március első két hete bővelkedett programokban és eredményekben.

Tázláron tartottak versmondó versenyt 2010. március 10-én, melyre meghívást kaptak nagycsoportosaink. 38 verselő gyermek közül első helyezett lett: Hell Krisztina, második: Nagy Nikolett, harmadik: Honti Csenge. Különdíjban részesítették Csányi Csengét.

Rajpályázatot hirdetett az Országos Evangélikus Egyház gyermekek részére. Témája: "A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma". A sok szép, ötletes rajz közül, a nagycsoportból első díjban részesítették Kévés Atinát és Zöldág Dorinát. Az Igazgatói Konferencia különdíjasa lett Varsányi Laura.

Felkészítő óvónők: Lakatos Réka és Hachbold Éva.

  Mesenap az óvodánkban

Ismét itt a tavasz, ismét itt a mesenap! Immár tizedik alkalommal, március 12-én került megrendezésre a soltvadkerti Evangélikus Egyházi Óvodában középső és nagycsoportos gyermekek meghívásával a mesemondó verseny. A Találkozás Házába 49 gyermek érkezett 12 óvodából: Soltvadkert, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas, Kecel, Tázlár és Bócsa óvodáiból.

Az előadásokat értékelő zsűri tagjai:

Lengyel Anna - Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője

Ritter Lászlóné - első evangélikus óvodásaink tanító nénije

Péczka Lászlóné - volt óvó nénink

Szávay László - teológus, 884. Hunyadi János Cserkészcsapat parancsnoka

Dr. Nagygyörgy Andrea - óvodaalapító szülő

Bakai Anna - első generációs óvodásunk

Eredmények középső csoportban:

1. helyezett: Vizi Zsófi és Gszelmann  Barbara - Evangélikus Óvoda

2. helyezett: Mucsi Anita - Kecel és Suhajda Dorina Csenge - Evangélikus Óvoda

3. helyezett: Molnár Gréta - Evangélikus Óvoda. Óvodásaink felkészítői: Májerné Müller Rita, Köhlerné Schiszler Ágnes, Lehoczki Beáta, Dóra Anna

A zsűri különdíjban részesítette Nagy Tamarát - Arany Óvoda, Soltvadkert, felkészítő óvónő: Frittmann Ibolya

A nagyok eredményei:

1. helyezett: Béla Vanda – Kecel

2. helyezett: Csányi Csenge és Hell Krisztina – Egyházi Óvoda, Szécsényi Sára – Tázlár, és Líbor Laura – Szűcsi Óvoda, Kiskőrös.

3. helyezett: Honti Csenge, Zsikla Anita Blanka és Zöldág Dorina – Evangélikus Óvoda, Kutyifa Áron – Árpád úti Óvoda, Kiskőrös és Moravecz Zoltán – Katolikus Óvoda, Kalocsa

Óvodásaink felkészítői: Lakatos Réka, Hachbold Éva

Különdíjat kapott Sztojka Julianna – Bocskai Óvoda, Soltvadkert, felkészítő: Kormányos Éva

Mozi-díjban részesült: Káposzta Sára - Bocskai Óvoda, Soltvadkert, felkészítő: Fontné Gyenes Mária

A szombati nap zárásaként,  - ahogy születésnaposhoz illik - , az „öregdiák” találkozón, felvágták a 20. születésnapját ünneplő óvoda tortáját, majd pezsgős koccintással ért véget a nap.

A vasárnapi hálaadó istentiszteleten, a nagyszámú gyülekezet előtt Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét, míg  Lupták György esperes és Homoki Pál lelkész a liturgia szolgálatát végezték. Püspök Úr prédikációjában a gyermekek keresztyén életre való nevelésének fontosságát hangsúlyozta, amiben - mint fogalmazott - óriási szerepet vállalnak az egyházi óvodák. Külön méltatta a soltvadkerti evangélikus óvoda hivatástudattal felvértezett óvónőinek áldozatos, odaadó munkáját, majd egy gyermek ének segítségével megénekeltette az egész gyülekezetet.

 Az istentiszteleten és az azt követő ünnepi közgyűlésen felcsendült a jelenlegi  és volt óvodások éneke a gyülekezeti énekkar, valamint az Orff ütős zenekar szolgálata mellett dr. Fodor Katalin és Darányiné Haris Gabriella vezetésével.

Nagycsoportosok szolgálata

Volt óvodásainkból összeverbuválódott énekkar

Gyülekezetünk vegyes kara

A gyülekezet felügyelője által vezetett közgyűlésen Lakatosné Hachbold Éva vezető óvónő óvodatörténeti áttekintésében felvázolta azt az utat, melyet a megalakulás óta megtettek. Szeretettel gondolt vissza az együtt eltöltött évekre, melyek alatt ők, óvónők is rengeteget épültek és tanultak. Isten kegyelméből igazi közösség, mondhatni család formálódhatott az óvodában.

Két régi óvodásunk, akik ma már óvónőként dolgoznak köztünk:

A közgyűlésen egykori óvodásaink visszaemlékezései elevenítettek fel néhány érdekes pillanatot:

Az ünnepi közgyűlésen Schiszler Péterné jóvoltából bemutatásra került az Isten bölcsőjében című könyv is, mely sok képpel, gyermekszáj rovattal, visszaemlékezésekkel, névsorokkal az óvoda elmúlt húsz évét tárja az olvasók elé.

A közgyűlésen elhangzott köszöntések sorát a helyi lelkész zárta, aki hálát adott  a Teremtőnek a megtett útért, méltatta az óvodaalapítók fáradozásait és megköszönte mindazok támogatását, akik az eltelt 20 évben bármilyen formában segítették a soltvadkerti Evangélikus Egyházi Óvodát.

ifj. Pánczél László orgonajátéka búcsúztatta a közgyűlés résztvevőit.

Gáncs Péter püspük úr pálmát ajándékozott az óvodának

Az istentiszteletet követően gazdagon terített fehér asztalok várták az ünneplő gyülekezetet, ahol a sokféle finomság melletti kötetlen beszélgetéssel zárták a kétnapos ünnepségsorozatot.

vastag

  Isten bölcsőjében - könyvbemutató

Kezünkbe véve a könyvet, már első pillantásra tévedhetetlenül felismerhetők a forrás, a tartalom, a téma és a szereplők a megvalósítás tükrében. A borító színvilága, emblémái és gyermekkéz lenyomata félreérthetetlenül utal óvodánkra, a cím pedig magában foglalja mindazt, amit ez az intézmény jelképez, képvisel, magáénak vall és felvállal a gyülekezet, a város és az egyház életében. Isten bölcsőjében – a gondviselő Úristen karjában tart, magához ölel, olykor ringatva vígasztal, gondoz bennünket. Ezt a feladatot bízta ránk is, az óvoda falain belül, a hit által együtt gondolkodó szülőkre, nevelőkre, óvónőkre, dajkákra. A bölcső a kezdetek szimbóluma. Jelképezi az emberi élet kezdetét, az intézmény megszületését és a társadalmi változás elindulását is. Elsők voltunk 1990 őszén, akik evangélikus egyházi óvodát hoztunk létre és indítottunk útjára, ezért egyidősek vagyunk a demokratikus magyar társadalom legújabbkori történelmével.

Három ember nevét szeretném megemlíteni az alapítók közül, akik nemcsak történelmet írtak, de alakították is azt. Káposzta Lajos esperes úr, a gyülekezet akkori lelkésze, aki mert nagyot álmodni és álmát meg is valósította két egyház  és tanítás mellett elkötelezett hűséges óvónő segítségével, ők pedig Köhlerné Schiszler Ágnes és Frittmann Istvánné Lajkó Márta. Az ő hitük, erejük, harcuk nélkül ma nem ünnepelhetnénk.

Az alapítás történetéről és résztvevőiről olvashatunk az első fejezetben, ahol korabeli fényképeket, újságcikkeket, tudósításokat is találhatunk.

A könyv további részeiben megelevenedik az elmúlt húsz év óvónők, tanítónők, tanítványok, szülők írása nyomán, betekintést kap az olvasó az óvodai élet mindennapjaiba és hagyományaiba. Az óvodai nevelőközösség közkinccsé teszi az intézmény pedagógiai alapelvét, profilját és ars poeticáját. A függelékben található fotókat nézegetve mindenki ismerősre lelhet, hiszen minden évfolyamról láthatók csoportképek, névsorok, az ünnepi alkalmakról életképek, az óvodai életről illusztrációk a könyvben.

A szerzők közül egyetlen embert szeretnék megnevezni, aki a jelent képviseli, de neve egyet jelent a húsz évből az utóbbi tizenöttel is, aki ezer szállal kötődik az óvodához, az ő munkássága révén érte el az intézmény jelenlegi megbecsülését, az ő vezetői periódusa alatt vált önálló jogi személlyé, úgy is mondhatnám, hogy nagykorúvá a húsz évvel ezelőtti kezdeményezés. Lakatosné Hachbold Éva vezető-óvónő a rá jellemző elkötelezettséggel, körültekintéssel és precizitással gyűjtötte, alkotta és gondozta a jubileumi kiadvány anyagát, a nyomdába kerülés előestéjén még javította a már sokadszor átnézett tördelt változatot, éjszakáit áldozta azért, hogy olyan színvonalú legyen a könyv, az ő könyve, a mi könyvünk, mely méltó emléket állít az elődöknek és példát ad a kortársaknak. Az ő keze nyomát viseli az Isten bölcsőjében c. ünnepi kiadvány, melyhez a legtöbb segítséget munkatársaitól kapta, biztatást pedig a szülőktől, a gyülekezet vezetőitől, elsősorban Homoki Pál lelkész úrtól, aki ajánlásával szívünkre helyezi két évtized krónikáját, mint a Soltvadkerti Evangélikus Gyülekezet büszkeségét.

Utolsó gondolatommal köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik hozzájárultak a könyv megjelenéséhez, lehetővé tették, hogy az óvodánknak bizalmat szavazott mintegy 300 család írásos emléket őrizzen az első pedagógiai intézményről, mely befogadta gyermeküket.

Kívánok mindenkinek tartalmas elmélyülést, kellemes tallózást, élményidéző perceket könyvünk segítségével. Szülőként és a szerkesztőbizottság tagjaként egyaránt elfogultan, de szívből ajánlom figyelmükbe.

Schiszler Péterné

Megvásárolható 2500 Ft-os áron az Óvodában és a Lelkészi Hivatalban.

  Jubileumi bál

Példaértékű összefogás előzte meg a Jubileumi Bál szervezését. A szülők kalákában dolgoztak heteken át Varsányiné Bergman Mónikáék garázsában. Főként a nagycsoportos szülők összefogását említeném meg, akik kitartással vágtak, ragasztottak, horgoltak, origamiztak a báli dekoráció sikeréért. A báli díszítés megálmodója Barcsik Beáta édesanya volt, aki kreatív kultúrát hozott a hatalmas és üres sportcsarnokba! Ilyen szép, impozáns még nem volt a terem. Az ünnepi zenés eset lelke: a színvonalas zene – Digitál Együttes Dunaújváros – az ünnepi étek – Pálinkás Attila szervírozásában – és az éjféli szülők-nevelők tánca, mely fejedelmi tánc volt: a Palotás. Nagyszerű élmény és látvány volt mindenki számára a piros pártában és ruhaegyüttesben forgó hölgyek, a csizmában és mentében táncoló férfiak oldalán!

Jubileumot ünneplő Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!

A soltvadkerti evangélikus óvoda háziasszonyaként tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket.

Köszöntöm Mindannyiukat, mert 20 éve kitartanak mellettünk: szeretetben, hűségben, örömben, és ha kell bánatban is.

Köszönöm egyben azt is, hogy ezer szállal kötődnek hozzánk gyermekeik, vagy unokáik révén.

Nagyra értékeljük, az óvodánk nevelőinek, szülői közösségének áldozatos és eredményes munkáját. Tudjuk, hogy a gyermekek öröme, fejlődő élete a felelősséggel vállalt hivatásszeretet, gyakran nélkülözi a jól megérdemelt elismerést…

Mi nem feledjük el a támogatást, a tartalmat és mindazt, melyet az intézményünkben eltöltött óvodásévek alatt kaptunk és kapunk a Szülőktől.

Kedves Ballagó Szülők!

"Nézz vissza most egy percre, nézz az útra,

Nézd mit tettél, mit alkotott a munka.

Nézz vissza… aztán ismét előre,

S indulj tovább az alkotó jövőbe."

                                                  Kiss Ernő

A nehezedő körülmények ellenére erősítsük magunkban és egymásban a keresztényi lelkületet, szeretetet, türelmet, megértést és az önzetlen segítségadást.

Vigyétek magatokkal az egyházi óvodában megélt lelkiséget és értékrendet, hogy így tudjatok majd sok év múltán is emlékezni velünk együtt a KÖZÖSEN megtett útra!

KÖSZÖNÖM: Kévésné Jónás Anitának és Férjének barátságát, támogató szeretetét, mellyel szívünkbe írta nevét….de köszönöm Sárköziné Kalmár Brigittának is sokéves támogatását, akik 8 év után végleg búcsút intenek az óvodának… Köszönet az O.Kovács Családnak a sok adományért, a Farkas Családnak is, akik minden kétkezi munkánál jelen voltak a szükségben, a megoldásra váró feladatokban. E családok mindkét gyermeke kiröppent, így el köszönök tőlük – végleg.

Köszönöm Barcsik Beátának szorgalmát, művészi ecsetvonásait, mellyel kultúrát hozott óvodai környezetünkbe. Bergmann Mónikának és családjának, akik fáradhatatlanul dolgoztak számtalanszor az óvodai ünnepi rendezvények sikeréért… A MAIÉRT is.

Isten áldását kérem életükre, munkájukra és Családjukra! (…)

Az estére kívánok tartalmas beszélgetéseket, lendületes táncokat és hangos énekszót!

…hogy így legyen öröm ünnep a mai, mely a 20. tanévét ünneplő Evangélikus Egyházi Óvoda jubileumi ünnepi palotás estje!!!

Lakatosné Hachbold Éva

PALOTÁS

"Egy élet a tánc, melyben lélek a dal."

Talán ezzel az idézettel tudjuk leginkább kifejezni azt, ami a tánccal, a dallal és ami a legfontosabb, közösségi léttel kapcsolatban megfogalmazódik bennünk.

A Palotás jellegzetes és hagyományos tánc, világszerte ismert.

A magyar táncok kiforrásának ideje a 16. századra tehető. A Palotást királyi és fejedelmi udvarokban is táncolták. A Palotás a 18. és 19. században élte fénykorát. Ünnepélyes tartású társastánc hangulata derűs, lovagias. Elnevezését a várak, kastélyok dísztermeiről (palota) nyerte. 

Az új hangszerek, új zene és új szellem ösztönözte a magyar nemességet, hogy kialakítsák saját előkelő táncukat. Rózsavölgyi Márk (1789-1848) magyar zeneszerző komponálta a legrégibb csárdást 1835-ben. Bár a csárdás eredetileg paraszt tánc, a nemesség körében népszerűvé vált. Az első magyar páros tánc is Rózsavölgyi nevéhez fűződik: a "körmagyar" az 1840-es években jött divatba. A Palotás részben a verbunkoson és a friss pároson alapszik, és így a férfias magyar virtus is érvényesül, de végül előkelő kifinomult tánccá fejlődött az Andalgóval. A színpadi zene is befogadta a Palotást Erkel Ferenc "Hunyadi László" c. operájában és Kodály Zoltán "Háry János" c. daljátékában. Magyarországon hagyományos megnyitó tánc lett a bálokon. Manapság, ahol magyarok élnek és tartják az elmúlt idők hagyományait, előadják a Palotást érzéssel és méltóságteljes mozgással.

Ezzel a méltóságteljes érzéssel és tartással próbálta meg előadni a palotást az a  12 pár is, akik Kévés Andor vezetésével 3 héten át készültek.

Táncosok – táncos párok: Dudás Csaba és felesége, Kléh Zsolt és felesége, Gál Péter és felesége, Kis Molnár Gábor és felesége, Hazafi Tamás és felesége, Péter László és felesége, Zsikla Károly és felesége, Fülöp Ferenc és felesége, Fodor János és felesége, Májer Ferenc és felesége, Lakatos Mihály és felesége, valamint Csővári Tamás és Lakatos Réka.

A Palotás női ruhákat a kiskőrösi Wattay Szakközépiskola biztosította számunkra, ezért a köszönet szavait tolmácsoljuk feléjük.

  Kirándult az egész óvoda

Április 22-én Budapestre kirándult a 20 éves óvoda gyermekhada. Két autóbusszal, kísérő szülőkkel és az óvodai team-mel ellátogattunk a 7-es kikötőbe, a Margit híd lábánál álló hajóra (Noé bárkájára). A sétahajókázás után foglalkozáson vehettünk részt, megismerkedhettünk az élő kígyóval, csótánnyal és százlábúval… is. Az ismeretterjesztő előadás után a Játszóházban kellemesen elfáradt kicsinyke csapat majd két órát ugrálhatott kedvére. A pizza-ebéd után ismét buszra szálltunk és hangos énekszó mellett tértünk haza kisvárosunkba.

  Versmondó verseny Kecelen

Ez évben is meghívást kaptunk a keceli óvodáktól a már hagyományosnak nevezhető versmondó versenyre, április 23-ára, melyen egy kötelező és egy szabadon választható verset kellett elmondaniuk a kis előadóknak. A nagycsoportosoknál 2. helyezést ért el Hell Krisztina, 5. helyezést Nagy Nikolett és 12. helyezést Honti Csenge. Felkészítőjük Lakatos Réka volt. A középsősök évfolyamában 7. helyezéssel végzett Vizi Zsófi (felkészítő: Májerné Müller Rita) és 8. helyezett lett Kubas Panna (felkészítő: Lehoczki Beáta).

  Május első vasárnapja!

Anyáknapja reggelén – a hagyományokhoz hűen – ismét telt ház előtt köszöntötte az óvodás gyerekcsapat az édesanyákat, nagymamákat és keresztanyákat templomunkban. Magyar és német énekek, versek, imák hangzottak el köszöntésként a gyermekek részéről az óvó nénik szervezésében.

A nagycsoportosok az édesapákat is köszöntötték versben, hisz a családban betöltött szerepünk nagyon fontos mindannyiunk számára.

Az Istentiszteletet követően az óvodai csoportszobákban adtuk át a szeretet virágait és az elmúlt hetekben szorgos gyermekkezek által készített ajándékokat.

"...Nekem csak az a fontos, édesanyám, hogy mosolygósnak lássalak!"